Regényhősök szorításában

HEGEDŰS LINDA

REGÉNYHŐSÖK SZORÍTÁSÁBAN

A fiúkról által megidézett Herman Hesse Demian: Emil Sinclair ifjúságának története, Siegfried Lenz Arne hagyatékaés Musil Törless iskolaévei című regényei a fejlődésregény műfajának 20. századi állomásait képviselik. A klasszikus nevelődési regény jellemzői szerint a főhős(ök) felnőtté válásának folyamatáról és körülményeiről tudósít. A regények tétje az önazonosság megtalálása, miközben hőseik elutasítják környezetüket, és saját belső világukból próbálják megteremteni önmagukat. A három regény központi kérdése tehát a határátlépés, ami minden esetben a duális világot képviselő szereplők kapcsolatán keresztül valósul meg: Emilnek Demianhoz, Hansnak Arnéhoz, Törlessnek iskolatársaihoz fűződő kapcsolata saját személyiségük megalkotásának feltételét jelentik. Ezt az ambivalens, egymás húsába maró, ugyanakkor építő, de minden esetben egymást feltételező kapcsolatot teszi tárgyává A fiúkról című kötet.

Az intertextuális utalások sorát még távolról ugyan, de már A fiúkról kötetcím és a borítóképen látható gyermeki alak is elindítja, majd a három regényhőst idéző cikluscímek jelölik ki egyértelműen. A fiúkról lírai beszélője mintha Emil, Hans és Törless iskolatársának szerepébe bújva szólítaná meg Demiant, Arnét és Törlesst, s végig mozgásban is tartja a megszólító és  megszólított nézőpontját: e két pozíció szólama biztosítja a versek dinamikáját, s egységük alkotja meg A fiúkról kötet lírai hangját. Az említett három regény a Nagypál István kötetében kirajzolódó cselekmény előtörténetét képezi, így kikerülhetetlen, hogy az egyes ciklusokat a regényekre való reflektáltságukon keresztül értelmezzük, együttes ismeretük vezethet el A fiúkról mélyebb jelentésrétegének felfejtéséhez.

 

Folytatás: ITT

Fordulópont

Fordulópont

Esszék, tanulmányok, kritikák

Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Irodalomtörténész, kritikus, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, utolsóéves doktori hallgatója. Elsődleges kutatási területe Paul Celan költészete és magyarországi recepciója, emellett a kortárs magyar irodalom aktív kritikusa is. Három kritikakötet, három Paul Celanról szóló kismonográfia, valamint egy nagyobb tanulmánykötet szerzője. Ez a nyolcadik nagyobb terjedelmű szakkönyve.

 

A kötetben helyet foglal az Új Forrás idei számában megjelent  Idegen arcok, idegen érintések c. kritika is.

 

A kiadó honlapja: ITT

Helycserés figyelem

Helycserés figyelem

(Nagypál István: A fiúkról. JAK–PRAE.HU, Budapest, 2012)

Nagypál István A fiúkról című kötete három világirodalmi szöveggel folytat párbeszédet. A könyv három ciklusa Hermann Hesse Demián, Siegfried Lenz Arné hagyatéka és Robert Musil Törless iskolaévei című munkái köré épül. Ezek meghatározó szervezőerőül szolgálnak a szöveghalmazban, mindazonáltal csupán kiindulópontok. A jól szerkesztett versek értelmezhetőek a három alkotás ismerete nélkül is, és működőképesek önállóan. Az utalások iránymutatóak lehetnek az értelmezésben, de a versek szabadon tudnak lélegezni saját világukban is, nem kapaszkodnak görcsösen a felidézett munkákba.

 

Folytatás: ITT

 

 

Szodoma és környéke

Csehy Zoltán

Szodoma és környéke

 

kniha_1360_CSEHY-Z_Szodoma_500px

Homoszocialitás, barátságretorika és queer irányulások a magyar költészetben

Ez a monográfia a magyar meleg, gay, queer tárgyú és irányultságú költészet, illetve a róla szóló diskurzus első tudományos igényű feldolgozása a középkortól napjainkig.

A Kiadó honlapján: ITT

 

Magyar Narancs: Nagypál István, A fiúkról

MAGYAR NARANCS — Nagypál István: A fiúkról

A nehezen kibogozható utalásrendszert működtető három ciklus egy-egy regényt idéz meg: Herman Hesse Demián, Siegfried Lenz Arne hagyatéka és Robert Musil Törless iskolaévei című könyveinek főhősei válnak a versek főszereplőivé, ám a három alak összemosódik, s még az eredeti művek ismeretében sem világos kötetbéli jelentésük.

 

Folytatás: ITT

Demián, Arne, Törless

Demián, Arne, Törless

„Nincs út a férfiúsághoz. A férfiúság az út” – idézi mottóként Nagypál István Richard Rohr-t Keserűmandula című novellája elején. Ez a felismerés nem csak az említett novella egyik központi elve, hanem Nagypál A fiúkról című kötetében is meghatározó szerepet játszik. Ez a verskötet első látásra a költői kommentár műfaját sugalmazza, hiszen a három egységre bomló mű (Demián, Arne, Törless) három regény (Herman Hesse Demián, Siegfried Lenz Arne hagyatéka és Robert Musil Törless iskolaévei) központi alakja köré szerveződve fürkészi az önformálás, az identitáskeresés, az agresszió és a gyöngédség viszonyrendszereit.

 

Folytatás: ITT

A kegyetlen tengerfenék (3. rész)

A kegyetlen tengerfenék (3. rész)

Homotematikus síkok és a nemi ambivalencia mintázatai a modern és a kortárs költészetben

5. Miért vagyok kíváncsi és utálatos? (Nagypál István Törless-ciklusa)

„Nincs út a férfiúsághoz. A férfiúság az út” — idézi mottóként Nagypál István Richard Rohr-t Keserűmandulacímű novellája elején. Ez a felismerés, illetve megcélzott norma azonban nemcsak az említett novella egyik központi elve, hanem Nagypál A fiúkról című kötetében is meghatározó szerepet játszik. Ez a kötet első látásra a költői kommentár műfaját sugalmazza, hiszen a három egységre bomló mű (DemiánArneTörless) három regény (Herman Hesse: Demián; Siegfried Lenz: Arne hagyatéka és Robert Musil: Törless iskolaévei) központi alakja köré szerveződve fürkészi az önformálás, az identitáskeresés, az agresszió és a gyöngédség viszonyrendszereit. Az értelmezéstriptichon elvét azonban el kell vetnünk: e szövegek nem megvilágosítani vagy árnyalni készülnek egy architextust, hanem hálózatszerűen továbbszövik, motivikus szálakon indulva tévútra viszik vagy tovább terelik a regényírók által érvényesített beszédmód karakterjegyeit vagy motívumait. Az összeolvasás termékeny lehet ugyan, de sokkal inkább elbizonytalanít, mint megerősít. Ez a leginkább nem is a motívumrendszer vagy egy-egy szólam párbeszédképességén múlik, hanem azon a narratív bizonytalanságon, mely rendszerint nyitva hagyja például a nemiség vagy a karakter behatárolhatóságának kérdéseit. A szöveg ilyen irányú semlegesítése viszont a szöveg mozgékonyságát és az értelmezhetőség olvasati dinamikáját nagyban növelheti.

 

Folytatás: ITT

Idegen arcok, idegen érintések

Idegen arcok, idegen érintések

Nagypál István A fiúkról című verseskötetéről

 

Nagypál István első kötetének versei elsősorban a gyermekkor világában helyezik el magukat, a költői beszélő a gyermek még ártatlan, romlatlan perspektívájából igyekszik megszólalni, ám sajnos folyamatos csalódásokkal kénytelen szembenézni, valahol pedig ezáltal válik felnőtté. A kötet három jól szerkesztett, egymásba szervesen illeszkedő ciklusra tagolódik, melyeknek látszólagos hősei, lírai megszólítottjai három ismert német regény főszereplői, Hermann Hesse Demiánja, Lenz Arnéja és a Robert Musil Törless-sze. A költői beszélő őket szólítja meg három cikluson át, ám fokozatosan kiderül, hogy e három különböző maszk mögé bújtatott megszólított valójában egy és ugyanaz a személy, a költő csupán más-más perspektívákból ábrázolja.

 

Folytatás: ITT

Vásott és kölcsönzött kölykök

Vásott és kölcsönzött kölykök

 

Nagypál István szerencsés pályakezdést mondhat magáénak, komoly figyelem kíséri első lépéseit, rangos folyóiratokban publikál. A kötet egyik szerkesztője, Sopotnik Zoltán szerint „Peer Krisztián Szőranya című könyve óta A fiúkról az egyik legerősebb debütáló kötet.” Ehhez képest a fülszövegíró Pollágh Péter mintha – csokonaisan szólva – valamiféle „tartózkodó kérelemmel” fordulna az olvasóhoz: „Van bú, fegyelem, mondandó, stílus és mosoly. Nem baj. […] Látom a skála változásait, a hegedűszó(lam) mélyülését. És persze látom a szálkát. De más versében könnyű.”

 

Folytatása: ITT